Legfrissebb hírek ÚJ

Kétéltű bringások akadályversenye

Kétéltű bringások akadályversenye

Egyre népszerűbb ez az extrém kerékpáros sportág, amelynek versenyidőszaka a téli hónapokban van, viszont a felkészülés egész évben zajlik és a cyclocrosst hobbiszerűen űzők ilyenkor, a jobb időben próbálkoznak. Egy igazi „vegyes vágott” ez, hiszen on és off road körülmények között is kell tekerni, sőt a vázat vállra kapva szaladni, különböző akadályokon keresztül. Kondi, kitartás, erő is szükséges ahhoz, hogy mindez a kínlódás élvezetes legyen, de ha egyszer rákap az ízére az ember, képtelen lesz lepörögni róla.

Röviden összefoglalva a cyclocross olyan, mintha a hegyi és az országúti kerékpározás, valamint a duatlon szerelemgyermeke lenne. Ugyanis ennek a három szakágnak a sajátosságait elegyíti, így aztán egy egészen izgalmas, ugyanakkor megerőltető kihívást sikerült kreálni a műkedvelők számára.

Milyen bringa kell?

A CX egy külön evolúciós válfajnak számít már manapság a kerékpárok között. Leginkább az országútira hasonlít, hiszen merevek a villái és nem terepgumik, hanem 33-622-es méretű „virslik” vannak a kerekein. Ugyanis nemcsak aszfalton kell gurulniuk, hanem mély talajon, homokon és gyakran sárban is. Így aztán nem is normál patkófékeket, hanem főként tárcsákat kell felszerelni rájuk.

Ami a vázgeometriát illeti, a felső cső és a tengelytáv is hosszabb, mint egy normál utcai gépé, és erősebb a kiképzése is. Természetesen már karbonos változatokat is készítenek a márkák a profiknak, de horror áron. Az a lényeg, hogy egyszerre strapabíró legyen a szerkezet, az előre kiszámíthatatlan terepadottságok miatt, másrészt könnyű is, mert a pályának lesznek olyan szakaszai, amelyek alatt a vállra kell kapnunk a „kecsekét” és szaladnunk vele.

Milyen ruházat kell?

Ebben nincsen nagy fakszni, kényelmes testhezálló kerékpáros szerelést szoktak hordani a versenyzők, célszerű követni a példájukat. S ehhez szükséges egy jó cipő, amely nem túl merev és futás közben nem töri szét a lábunkat. A sisak is kötelező elem természetesen, mert a balesetveszélyt nem lehet kizárni. Egyébként is, ha bármilyen szinten kerékpározásra adja a fejét az ember, akkor érdemes azt megvédeni, mert a kéz- és lábtörés többnyire tökéletesen helyrehozható, egy koponyasérülés viszont már korántsem biztosan.

Hogy néz ki egy verseny?

A „profik” általában 2,5-3 kilométeres épített pályán versenyeznek. Ezek rendelkeznek sík szakaszokkal, amelyen nagy tempóban lehet hasítani, és természetesen vannak emelkedők is rajta. Ha mindez nem lenne elég, építenek olyan akadályokat is, amelyeken véletlenül sem lehet két keréken átverekedni magunkat. Ilyenkor következik, a már említett váz vállra kapás és a spurizás, gyakran lépcsőzni, palánkot mászni is kell, attól függően, mennyire akarnak a rendezők kibabrálni velünk.

Többnyire egy órás viadalokat rendeznek, ettől függően szabják meg, hogy hány kört kell megtenni a nyomvonalon a próbálkozóknak. Ezek után világos, hogy rendkívül jó állóképességre van szükség. Ha valaki ebbe bele akar vágni, nem árt edzenie.

Hol űzhetjük?

A sportág bölcsője Belgium, egészen fontosan Flandria, ott már a múlt század eleje óta hasít a cyclocross. Az 1950-es évektől pedig világbajnokságokat is rendeznek és a Nemzetközi Kerékpáros -szövetség (UCI) hivatalosan is elismeri szakágaként.

Itthon csak az utóbbi években kezdett rohamosan terjedni a népszerűsége és versenyeket is rendeznek már az őszi téli időszakban, van egy hétfordulós SuperCross-sorozat.

A hobbi kerekesek számára bizonyos szempontból nehéz az edzés, mert mindig ideiglenes pályákon vannak a versenyek, nincsen fix bázis, ahova lehetne járni. Azonban a terepbringások mindig feltalálják magukat a szabadban. Sík szakaszokat nem nehéz találni és emelkedőket sem, ahol a bringával futást is lehet gyakorolni.

Ha valaki versenyzésre adja a fejét, annak mindenképpen érdemes külön bontani a tréningeket, a tekerésre és a futásra sem árt alaposan rágyúrni. Szenvedni kell, de megéri, ezt egyre többen elismerik hazánkban is, hiszen a sportág töretlenül fejlődik és mind népszerűbb a bringások körében.