Legfrissebb hírek ÚJ

Van esélye a magyar autóiparnak a talpra állásra?

Van esélye a magyar autóiparnak a talpra állásra?

A koronavírus okozta sokkból kezdenek talpra állni a magyar autóipari beszállítók, de számos kihívással meg kell még megbirkózniuk ahhoz, hogy a járvány kirobbanása előtti szinten termelhessenek. A kialakult helyzet természetesen rávilágított a globális ellátási láncok problémáira is, ezek szükségszerű lerövidítése sokáig téma volt, a gyakorlat viszont egyelőre azt mutatja, hogy a szigorú költségkontroll előrébb való a hazai vállalatok számára.

Reális esélye van viszont annak, hogy a magyar beszállítók megerősítsék, tovább növeljék piacaikat, amelyben az állami támogatások is kulcsszerepet játszhatnak. Többek között ezek derültek ki abból az exkluzív körinterjúból, amelyet a Járműipar 2020 online konferencia résztvevőivel, Szincsák Attilával (ügyvezető igazgató, Denso Gyártó Magyarország Kft.), Kollár Csabával (beszerzési igazgató, Hanon Systems Hungary Kft.), Nagy Zsolttal (beszerzési vezető, S.E.G.A. Hungary Kft.), Simon Péterrel (gyárigazgató, Simon Plastics Kft.) és Thierry Lászlóval (ügyvezető igazgató, ElringKlinger Hungary Kft.) készített a Portfolio.

A koronavírus-járvány váratlan megjelenése és terjedése nagyon nehéz helyzetbe hozta az egész autóipart. Az elmúlt hetek viszont már a termelés felfuttatásáról szóltak, jelenleg milyen kapacitáskihasználtság mellett termelnek, illetve várakozásaik szerint hol lesz ez az érték decemberben?

Szincsák Attila: jelenleg 50-60 százalékos kapacitáskihasználtság mellett dolgozunk, ez egy átlag és elég nagy különbségek vannak vevők és régiók szerint. Talán a kínai piac az egyetlen, amely vissza tudott térni az eredeti szintre, illetve a japán kereslet is elég stabilnak tűnik ebben a pillanatban. Európa egyértelműen lassabban tud kikeveredni a koronavírus-járvány okozta helyzetből sajnos és valószínű az eredeti termelési szinteket sem fogjuk tudni elérni idén, de talán még jövőre sem. Az Egyesült Államok nemrég nyitott, így még várnunk kell a valós mennyiségek felmérésével, de a vevők előrejelzései elég biztatóak, bár lehetséges, hogy csak azokban a szegmensekben, ahová mi értékesítjük a termékeket (mezőgazdasági erőgépek és a nagyon kedvelt SUV Pick-upok). Decemberre úgy vélem, olyan 80, maximum 90 százalékra tudjuk a termelést felpörgetni, ha minden jól alakul.

Kollár Csaba: Jelenleg átlagosan 70 százalékos kapacitáson termel a székesfehérvári Hanon Systems üzem, de termékcsoportonként más-más ez az érték. Általánosságban elmondható, hogy három műszakos munkarendről át kellett térnünk a kettő műszakos munkarendre, és a jelen rendelési állomány tükrében ez a 2020-as év végéig így is marad. A hibrid autókba épülő termékcsoport esetében kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem tapasztalható visszaesés, míg a hagyományos belsőégésű gépjárművekbe épülő klímakompresszor-termékek esetében a százalékos visszaesés mértéke nagyobb. Lényeges azt is kiemelni, hogy a vevői igények folyamatosan változnak a drasztikus csökkenések után, jelen pillanatban kisebb változások tapasztalhatóak, de sajnos ezek is negatív irányúak.

Simon Péter: Az első negyedév jól sikerült számunkra, április-május volt a mélypont, amikor 30-40 százalékát bocsátottunk ki annak, mint amit az első negyedévben. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy júniusban már növekedést látunk, és várakozásaink szerint augusztusban már el fogjuk érni a 80 százalékos kibocsátási szintet a korábbihoz képest. A termelés decemberben is ezen a 80 százalékos szinten alakulhat. Ki kell emelni azt is, hogy a jelenlegi portfóliónkban nagyon sok új projektünk indul, amelyek remélhetőleg a korábbi forgalom fölé lendíthetik a vállalkozásunk árbevételét.

Thierry László: Március közepén jelentős mértékben visszaesett az értékesítésünk, az április pedig tragikusan alacsony kiszállítást hozott, május második felétől viszont növekszik a termelés volumene. Összességében elmondható, hogy az áprilistól-júliusig terjedő időszak átlaga nem éri majd el az 50 százalékos kapacitáskihasználtságot. Ugyanakkor várakozásaink szerint decemberre a tervezett kapacitáskihasználtság 70-80 százalékát elérjük majd.

Nagy Zsolt: A jelenlegi gyártási volumen még alacsony. A koronavírus megjelenésével és elterjedésével párhuzamosan márciusban és áprilisban a termelési számaink rendkívül alacsonyak voltak, melyek lassan májusban-júniusban felfutásnak indultak. Reméljük, hogy az őszi hónapokra számaink megközelítik a terveinket, viszont elérni azokat ebben az évben előreláthatólag teljesen nem fogjuk. A decemberi számokat nagyban befolyásolja majd, hogy lesz-e a koronavírusnak második hulláma, így inkább nem bocsátkoznék becslésekbe.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)
Denso Gyártó Magyarország Kft.

 

Melyek most a termelésük felfuttatásával kapcsolatos legnagyobb kihívások?

Szincsák Attila: Egyértelműen a versenyképesség. Termelni termelünk, mint mindenki, alkatrész van, munkaerő is van bőven, de ilyen alacsony leterheltség mellett szinte lehetetlen gazdaságosan üzemeltetni egy ilyen nagyméretű gyártó céget. Nagyon nehéz ilyen helyzetben megtalálni azt az optimális termelési ciklust, formátumot, ami egységesen használható az összes gyártósoron.Vevőnként és termékeként is változóak az igények, őrült nagy rendelési hullámzások vannak mind fel mind le, szóval, ha valamikor, akkor most nagyon flexibilisnek és ébernek kell lenni és azonnali döntésekkel kell irányítani a vállalatot, hogy ki tudjuk hozni a maximumot a jelen helyzetből.

Kollár Csaba: Jelen pillanatban nem beszélhetünk a termelés felfutásról. Az üzem hosszú távú, stabil, de csökkentett kapacitású gyártástervet készített, amely mellett értékesíteni tudja a felhalmozott készleteket, munkát tud biztosítani a megmaradt dolgozói létszámnak és stabilan képes támogatni a rendelésállományt.
Simon Péter: Jelenleg nincsenek kihívások, megfelelő létszámban, megfelelő hatékonysággal tudunk dolgozni.

Thierry László: A beszállításokat menedzselni tudjuk, ugyanakkor a rövidített munkaidő bevezetése, menedzselése, a létszám optimalizálása és a fix költségek finanszírozása komoly kihívást jelent számunkra.

Nagy Zsolt: A felfutást leginkább a vevőktől érkező igények és a gyártási tervek változtatása hátráltatja, hiszen így sem a beszállítóink sem a gyártásunk felé nem tudunk hosszútávú gyártási terveket biztosítani.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)
Hanon Systems Hungary Kft.

A koronavírus miatt kialakult helyzet egyértelműen rávilágított a globális ellátási lánc gyenge pontjaira. Elképzelhetőnek tartja a beszállítói láncok rövidülését, nagyobb raktárkészletek kialakítását akár már rövidtávon?

Szincsák Attila: Megmondom őszintén, szerintem nem. Amikor benne voltunk a sűrűjében, akkor mindenki erről beszélt, most viszont mindenki csak a költségek lefaragásával van elfoglalva, ezért én nem hiszem, hogy nagymértékű átalakulás lenne. Mondjuk azok a cégek, akiket jobban érintett a globális ellátási lánc akadozása, azok biztos elgondolkoznak rajta, de nekünk, az autóipar legtöbb szereplőjének, amikor a globális lánc akadozott, akkor azzal egy időben a vevő igények is csökkentek, szóval pont kioltotta a két jelenség egymást.

Kollár Csaba: A kialakult helyzet egyértelműen rávilágított arra, hogy az ellátási láncot át kell struktúrálni, és ahol lehet, le kell rövidíteni. A jelenlegi helyzet következménye, hogy hatalmas készletek halmozódtak fel, jellemzően a hosszú szállítási idők miatt. Az igények hirtelen csökkenése pedig egy hatalmas szakadást eredményezett a beszállítóknál szintén a hosszú szállítási idők miatt. A hatalmas készletek komoly gondot okoznak a szűkös tárolókapacitások miatt, és további extra költséget jelentenek, mivel külső szolgáltatókat kell igénybe venni a készletek tárolására. Az ellátási láncok rövidülése nem feltétlen kell, hogy nagyobb raktárkészlettel párosuljon.

Simon Péter: Bár Ázsiából szerzünk be alapanyagokat, és ott is leálltak a gyárak, ennek ellenére ez nem okozott nálunk line stoppot, viszont beszállítási nehézségeket, késéseket okozott mind a beépülő alkatrészek, mind a fröccsöntő szerszámok esetében.
Fontos hangsúlyozni, hogy mi is folyamatosan azon dolgozunk, hogy optimalizáljuk az ellátási láncunkat figyelembe véve az árat, de nem elfelejtve a szállítási költségeket, távolságokat és az ebben rejlő kockázatokat sem.

Thierry László: Dolgozunk azon, hogy Ázsiából Európába, Magyarországra kerüljön át a beszállítás. Ugyanakkor látni kell, hogy nagyobb raktárkészlet kialakítása csak módjával történhet meg, azt ugyanis nem bírja el a gazdálkodás. A szállítói konszignációra törekszünk ilyen esetben.

Nagy Zsolt: Az európai ipar számára ez inkább csak egy vízió, mivel a vírus nem csak az ellátási láncok gyenge pontjait de a beszállítói bázis likviditási gondjait is feltárta, így a nagy készletek felhalmozását nem látom reálisnak.
Jelen álláspontom szerint egy ilyen strukturális változás egészen addig nem jöhet létre, amíg a darabárak folyamatos csökkentése mellett, nem csak a járművek szén-dioxid-kibocsátása, hanem az előállításuk ökológiai lábnyoma is kulcskérdéssé válik.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)
S.E.G.A. Hungary Kft.

 

Mi volt a legnagyobb horderejű változás a működésük szempontjából, amelyet a koronavírus-járvány eredményezett és jelenleg is fennáll?

Szincsák Attila: Egyértelműen a bevezetett új munkakörülmények (maszk viselet, távolságtartás, fokozott folyamatos higiéniai takarítások) a kollégáink biztonsága érdekében. Ezekből csak elég lassan és fokozatos tudunk visszatérni az eredeti helyzetbe. A csökkentett munkaidőt (40-> 32 óra/hét) is ide sorolnám.

Kollár Csaba: Több intézkedés is történt a cég részéről. Sajnos a legfájóbb a létszámleépítés volt, de ezen felül az adminisztrációs területen bevezetett 39 órás munkahét, vagy a gyártásban bevezetett, területtől függő műszakszám csökkenés jelenleg is fennáll.

Simon Péter: A legnagyobb változás talán az volt, hogy irodai szinten a csapatunk nagy része home office-ban dolgozott. Bevezettük továbbá a 80 százalékos munkaidőt, amely miatt viszont az nehézség volt, hogy egy nagyobb meeting összehívásánál figyelembe kellett venni a szabadnapokat. Ez jelenleg is fennáll még a nyár folyamán.

Thierry László: A legnagyobb horderejű változások köze tartozott az üzemállás, továbbá a csökkentett munkaidő, a szabadságok kiadása, a szigorú költségcsökkentés, valamint a szigorú cashflow menedzsment.

Nagy Zsolt: A beszállítói bázis és a termelés rövidtávú tervek alapján történő irányítása még közelebb hozta hozzánk a beszállítóinkat.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)
Simon Plastics Kft.

 

Véleménye szerint a járvány milyen hatással lesz a magyar beszállítók pozíciójára a globális ellátási láncban 3-5 éves időtávon?

Szincsák Attila: Úgy gondolom, nagy mértékben rajtunk, döntéshozókon múlik, hogy igazi lokálpatriótaként mit hozunk ki ebből a helyzetből. Most ez egy jó kiinduló pontja lehet annak, ha valaki közelebb szeretné húzni magához az ellátási láncait és mondjuk előtérbe akarja helyezni a magyarországi KKV-kat, erre biztatok én is mindenkit! A Kormány és a HIPA kidolgozott egy elég jó beruházás ösztönző rendszert, gyors és professzionális a kiszolgálásuk, szóval ez a része a dolognak véleményem szerint rendben van, ha akarjuk, akkor most azért ki lehet mutatni némi versenyelőnyt is, szóval minden feltétel adott. Az biztos, hogy mi már elkezdtük a tevékenységet, így csak remélni tudom, hogy más nagy cég is ilyen irányba gondolkodik.

Kollár Csaba: Ezt jelenleg nehéz megjósolni, az azonban biztos, hogy hosszú távon a magyar beszállítók előnyt kovácsolhatnak a kialakult helyzetből.
A jól prosperáló magyar beszállítók eddig is előnyt (logisztika, kommunikáció, együttműködés előnye) élvezhettek a magyarországi Tier1, Tier2 beszállítóknál, azonban biztos, hogy még több cég kerülhet a látókörbe az esetleges beszállítói lánc csökkentése miatti cél kapcsán.

Simon Péter: Azt látom, hogy pozitív hatással lesz, nagyon sok nyugat-európai cég a mi szegmensünkben is nehéz helyzetben volt már, és most a koronavírus feltette az I-re a pontot, így nagyobb számú munka fog áramlani a kelet-európai régióba véleményem szerint.

Thierry László: Erre nehéz válaszolni. A vevők rugalmas kiszolgálása erősítheti a rövid szállítási távolságon belüli beszállítók helyzetét. A pozíciók javítása érdekében célszerű lehet növelni a termékértékesítésen túli szolgáltatás fejlesztését, továbbá az alkalmazott termékfejlesztési együttműködést a vevővel. Szintén segítséget jelenthet, a hazai beszállítók pozícióját erősíthetik a különböző minőségfejlesztési, technológia fejlesztési együttműködések is.

Nagy Zsolt: Látok abban reális esélyt, hogy piacot nyerjenek nyugat-európai beszállítóktól, azonban Ázsiával szemben csak a szerszámköltségek csökkentése, adott esetben darabárban történő amortizációja hozhat jelentős előrelépést.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)
ElringKlinger Hungary Kft.

 

Milyen további ágazatspecifikus állami segítségre lenne szüksége a vállalatoknak a versenyképességük megőrzése, javítása szempontjából a kialakult helyzetbe?

Szincsák Attila: Szerintem, amit azonnal kellett, azt a magyar kormány megtette. Biztos mindenkinek más és más az igénye és a véleménye, de szerintem, amire most mindenkinek szüksége lenne, az a kereslet visszaállítása. Ez viszont nem csak lokális, hanem inkább Európai Unió szintű megoldást kíván, amely azért jóval összetettebb téma. Sajnos Németországban nem ment át az a „roncs prémium” program, amely működött 2008-2009-ben szóval ez a helyzet most nagyobb kihívás elé állít minden autóipari szereplőt.

Kollár Csaba: Egy az egyben azt a megoldást kellene alkalmazni, mint amit Németország vagy akár Csehország is bevezetett. Az úgynevezett Kurzarbeit rendszerben 80 százalékos támogatás jár az állam részéről azokon a napokon, amikor nincs munka mindenféle egyéb, nagyon sok adminisztratív feltétel nélkül. Nálunk csak 70 százalék a térítés, de az egyéb feltételek miatt ez nem kedvező a cégeknek. Németországban vagy akár Bulgáriában is, ha például 4 munkanap van egy héten, akkor 4 napra fizet a cég az 5. napra pedig a munkavállaló szintén 100 százalékot kap úgy, hogy ebből 20 százalékot fizet a cég és 80 százalékot pedig az állam. Csehországban pedig például 3 vagy 4 napos munkarendre való áttérés esetén arra a 3-4 napra eső bér 50 százalékát az állam fedezi 3 hónapig. Így lehet embereket megtartani, máshogy nem nagyon. Ezen kívül a beruházás-ösztönzés állami támogatással lehet a másik megoldás, amikor újabb munkahelyeket próbál valaki létrehozni.

Simon Péter: Látni kell, hogy a bértámogatás egy 50 százalék feletti, de 100 százalék alatti termelésnél a vállalat tevékenységében többletköltséget okoz.

Thierry László: Kiemelten fontos lenne a valós vásárlói piac támogatása annak érdekében, hogy a kereslet ismét élénkülhessen.
Lényeges elem lehetne a munkaerőpiaci támogatás bővítése a Kurzarbeit eddigi kereteinek bővítésével, valamint a hatékonyság, technológia fejlesztési támogatás.
Szükség lenne a likviditás javítására is olcsó, rövidlejáratú hitelekkel, például a fogóeszköz finanszírozásánál. Ahogy a bérterhek, járulékok folyamatos csökkentése is fontos lenne a mostani időszakban.

Nagy Zsolt: A magyar kormány által bevezetett támogatások, például a munkaidőkeret meghosszabbítása, a rövidített munkaidő támogatása, vagy éppen a válságban történő beruházások támogatása nagy segítség volt a cégek számára. Mivel iparágunkban a képzett munkaerő kulcsfontosságú szerepet játszik, így a szakirányú oktatás támogatása a középiskoláktól az egyetemig jelentős segítséget nyújthat a szektor további fejlődésében. Végül, de nem utolsó sorban egy a cégek likviditási problémáit hosszú távon megoldó rendszer jelentős segítség lenne.