Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség június 24-i adatai alátámasztják, hogy 2018-ban az új személyautók károsanyag-kibocsátása immár második éve nőtt, 1,6 %-al meghaladva a 2017-es értéket.
Ennek oka, hogy a tavalyi szintén a második olyan év volt, amikor a benzinüzemű autók voltak a legkelendőbbek, piaci részesedésük tovább nőtt, míg a dízelek népszerűsége csökkent. Az új nehézgépjárművek széndioxid-kibocsátása első alkalommal emelkedett (1,3%-al) azóta, hogy az adatokat jegyzik.
A gondot az jelenti, hogy jóllehet Európában ma több, mint 20 autógyártó több, mint 90 hibrid vagy teljesen elektromos modellje kapható, 3 autómárkát, a Teslát, a Toyotát és a Lexust kivéve zömében nem ezekkel, hanem benzines hajtású modellekkel elégíti ki a dízleketől elforduló ügyfelek igényeit.
Az Európai Autógyártók Szövetsége adatai szerint múlt évben 8,5 millió új benzinüzemű autó talált gazdára a kontinensen, ami 11,8%-os növekedést jelent a 2017-es év 7,6 milliós eladási számához képest. 2018-ban 5,4 millió új dízelautót regisztráltak, 1,2 millióval, azaz 18,2%-al kevesebbet, mint az előző évben.
Mindeközben 302 000-nél is kevesebb hálózatról tölthető elektromos (villanyos és konnektoros hibrid) autót adtak el tavaly Európában, öntöltő hibrid elektromos autóból pedig 606 000 talált gazdásra a kontinensen, ennek 72%-át, 435.000 darabot egyébként a Lexus jegyzi.
A jelenlegi forgatókönyv szerint arra az esetre, ha nem érik el gyártók a 2020/2021-es szén-dioxid célértéket, gigászi pénzbírságok várhatnak. A mértékadó JATO számítása szerint van olyan autógyártó, amely, ha a 2018-as adatok alapján kerülne megállapításra a bírság, éves világszintű profitjának 191%-át kellene befizetnie büntetésként.
