Háziverseny: Fiat Toro vs. Mitsubishi L200

Most egy igazi utcai, sőt kocsmai bunyóra van kilátás, hiszen ezúttal két vérbeli melóst eresztünk össze. Tulajdonképpen olyan, mintha egy gyár kantinjában lenne ramazuri, hiszen a Fiat és a Mitsubishi együttműködik egy ideje, az olasz márka Fullbackjét együtt gyártják, sőt az szögre megegyezik az L200-assal. Azonban a Toro nem közös gyerek, így az trónkövetelőként nyugodtan összeakaszkodhat a japán bajnokkal, nem lesz belőle családi konfliktus. Nézzük hát, mire mennek egymással?

Első menet – Dizájn 1-0

Már az összecsapás elején komoly harc van kibontakozóban, hiszen mindkét pickupról megállapítható, hogy a kategória legesztétikusabb példányai közé tartozik. Az L200-as már régóta a pályán van és folyamatosan fejlesztgetik, csiszolgatják, viszont a Toro viszonylag friss péládny. Önhordó karosszériája van, s úgy néz ki, mintha egy SUV kapott volna a hátuljára egy platót. Nagyon szép lett a formatervezése. Persze a Mitsubishi sem panaszkodhat, viszont sokakat megoszt a jellegzetes különálló platója, ezért bukja a nyitó csörtét.

Második menet – Kényelem 1-1

A kezdeti megtorpanás után ebben a menetben beleerősít a Mitsubishi, és bőkezűen osztja a pofonokat riválisának. Teheti ez könnyűszerrel, hiszen magassági és hosszúsági fölényben van, ez pedig egy „bokszcsatában” hatalmas fór. Ez jelenesetben a kényelmességet jelenti, az L200-as pedig méreteit tekintve nagyobb, mint a Toro. Ebből kifolyólag több a hely benne, azaz kényelmesebben elférnek az utasok. Ha ez nem lenne elég, még ülés fronton is jobban áll, ugyanis a hátsó sorban helyet foglalva is sokkal gondtalanabb az utazás, még öt személy esetén is, így vitán felül áll az egyenlítés.

Harmadik menet – Műszaki alap 2-1

Úgy tűnik, lendületbe jött az L200-as, s dominanciáját megpróbálja folytatni. Ugyanis a motorpalettában sokkal komolyabb arzenállal rendelkezik. Hiszen a szegmensben népszerű dízel egységeket tekintve a legnagyobb lökettérfogatú verziója a 3,2 literes turbós, amely, – csakúgy mint a nálunk kapható legnagyobb 2,4 literes – 180 lóerős teljesítményre képes. Igen ám, de itt jönnek a hatalmas luftok, hiszen a Toro egy kétliteres turbós egységből is elő tud csalogatni 170 paripát, így a literenkénti teljesítmény 86,9/56,3 LE/l a Fiat javára. A fedélzeti számítógépben nincs nagy differencia, így újra az olasznál az előny.

Negyedik menet – Vezetési élmény 2-2

Az előző menet eredménye már előrevetítette, hogy ebben az összecsapásban komoly előnyben van a Toro. Ráadásul nemcsak a hajtáslánc miatt – mindkettőnél van 4x4-es verzió – hanem azért, mert a futóműve is sokkal jobban sikerült. Ráadásul mindkét tengelyén független a felfüggesztés, míg az L200-asnál a hátsó merev. A manőverezés is jobban megy neki, mert rövidebb a tengelytáv 10 centivel. Az off road képességek viszont a Mitsubishinél jobbak, mert a hasmagassága és a terepszögei is kedvezőbbek, esetünkben ez komoly érv. Sírból mentett egyenlítés ez.

Ötödik menet – Ár 3-2

Az utolsó menetben dől el minden tehát, s azt gondolná az ember, ha eddig fej-fej mellett folyt a küzdelem, akkor nüansznyi különbség dönt majd a végjátékban. Ez azonban koránt sincsen így, ugyanis az európai piacon nem kapható Fiat Toro alapmodellje 6 millió forintnak megfelelő összegbe került, míg a Mitsubishi L200-asért 8 millió körül kell leszurkolni, hogy hazavihessük. Ha hozzávesszük, hogy az olaszok hatékonyabb dízelmotorja valamivel takarékosabb, akkor a japán ász mellett csak a 30 literrel nagyobb üzemanyagtartály szól. Messzebb lehet tehát vele jutni, de ez a ringben kevés, meglepő vereséget szenved az L200-as.