Lehet, hogy elsőre túlzásnak tűnik az autót is fertőtleníteni, de azért van néhány eset, amikor érdemes elgondolkodni. Ha nem hermetikusan lezárt otthonunkból kocsikázunk mindennap a tökéletesen koronavírusmentes munkahelyünkig, egyedül ülve a járműben, nagyon kicsi az esély, hogy az utastér belseje koronás lesz. Ha már más is beül, esetleg mi magunk is jártunk olyan helyen, ahol hozzáérhetünk vírusos tárgyakhoz, már előfordulhat, hogy szétkenünk egy kis koronát a kormánykeréken, a váltókaron, kéziféken.
Taxik, kisbuszok, nagy buszok, autómegosztók járművei már sokkal veszélyeztetettebbek. Meg aztán eleve, itt a tavasz, jöhet a nagytakarítás, meg a klímafertőtlenítés, szóval járjuk csak körbe a témát. Nem mehetünk el szó nélkül a napokban nagy felháborodást kiváltó eset mellett, amikor is egy autókozmetika hirdette a koronavírus-mentesítő szolgáltatását – írja az autosimogato.blog.hu. A baj az, hogy senki sem tudhatja biztosan, hogy teljesen sikerült vírusmentessé tenni 15 ezer forintért a kocsi minden felületét. Hiszen ezt bizonyítani nem tudják, éppen ezért állítani sem szabad.
A vírus védőburkát könnyű tönkretenni egy kis zsíroldószerrel. Ezért is mondják mindenhol, mossunk alaposan kezet (legalább 20 másodperc), esetleg használjunk alkoholos fertőtlenítő szereket. És ami a kezünkön megöli a rohadékokat, az jó eséllyel kinyiffantja azokat a kormánykeréken, meg a kilincseken is. És ez máris ad némi támpontot, mikkel támadhatjuk a dögöt.
Sok olyan szert használunk autótisztításkor, amelyek jó zsíroldók. Ott van ugye rögtön a normál konyhai mosogatószer. Amit sokan használnak kocsimosásra is (még ha nem igazán alkalmas a feladatra, hiszen a felvitt védőrétegeket, viaszt, stb. is feloldja, de ez most mellékes). Ha a kolbászzsírt lehozza a tányérról, nem hiszem, hogy a koronavírust nem csinálná ki. Ha a szappanban jobban hiszel, abból is csinálhatsz vizes oldatot. Ezek a szerek szinte minden felületen rizikó nélkül használhatóak.
Problémásak lehetnek a durvább zsíroldók és a fertőtlenítőszerek. Ezek megmarhatják a műanyagok felületét, szóval csak óvatosan kezdjünk támadni ezekkel. Mondjuk egyébként is rá szokták írni minden agresszívabb tisztítószerre, hogy tessék egy kevésbé feltűnő helyen kipróbálni, nehogy a műszerfal kellős közepét tegyük tönkre. Textilre is csak óvatosan használjuk ezeket. Határozottan jól működik egyes szakmai cikkek szerint a háztartási hypo. Ráadásul nem is kell nagyon töményen használni, elég a 0,1 százalékos oldat. Ez az általában 5 százalékos töménységű háztartási hypo ötvenszeres hígítása, tehát 1 liter hypo és 50 liter víz keveréke, azaz egy deci hypóhoz öt liter vizet adva is még elég koronavírus-gyilkos mixet kapunk. A baj az ilyen hypós oldatokkal és az egyéb hasonló szerekkel, hogy kifakíthatják a textileket, szélsőséges esetben kárt is tehetnek bennük.
Tehát az már jól látszik, az egyik problémánk a szövet kárpitok, illetve a szőnyegek tisztítása. A másik nyűg az összes olyan kis rés, amibe betüsszenteni ugyan tudunk, de a rongyokkal-papírtörlőkkel már nem férünk be. Oké, ezeket megfogni sem tudjuk, tehát kevésbé veszélyesek is a továbbfertőzés szempontjából, de ne feledjük, mindig van olyan terület, amit kifelejtünk, pedig akár hozzá is férhetnénk. Na, és akkor ezekkel a nagy felületekkel és kis résekkel, meg a szellőzőberendezéssel mit lehet kezdeni? Ózon. Ózonnal támadhatunk. Mert az fertőtlenít, ezt tudjuk már mióta, hiszen a klímafertőtlenítéshez is ezt használják. Nos, ez igaz. És elég jó hatásfokkal megöli a baktériumokat, meg a gombákat. De azt nem tudni teljes bizonyossággal, hogy a vírusokkal, pontosabban a koronavírussal szemben mennyre hatékony. Külföldi oldalakon nagyon határozottan állítják, hogy konkrétan a koronavírus ellen is hatékony az ózon. A kínai állami honlapon publikáló Zhou Muzhi (a Tokyo Keizai University professzora és a Cloud River Urban Research Institute elnöke) szerint a P3 laboratórium kísérletei igen hatékonynak mutatták az ózont. A Li Zelin professzor vezette intézmény szerint a Sárgahasú szavannacerkóf SARS vírussal fertőzött vesesejtjeiben 99,22 százalékos hatékonysággal ölte meg az ózon a vírusokat. Csak az a baj, hogy ez nem a mostani Covid-19, azaz a wuhani vírus. A vuhani koronavírus és a SARS génszekvenciája 80 százalékos egyezőséget mutat – tehát azért nem teljes a bizonyosság. Ugyanezt a következtetést vonja le a Thailand Medical News vonatkozó cikke: az ózon SARS vírus elleni hatékonyságát 17 különböző tanulmány bizonyította, és a SARS és a Covid–19 közt elég nagy ahhoz a hasonlóság, hogy viszonylag nagy biztossággal kijelentsék, a Covid–19-et is kicsinálja.
Tehát ha ózongenerátorral támadjuk a belteret, hogy a kárpitok és a rések is fertőtlenítődjenek, álljunk a kocsival ki a szabadba. Ha van a fűtéspanelen belső keringetés, kapcsoljuk át, hogy az utastér levegőjét recirkulálja a szellőzőrendszer, és indítsuk el a ventilátort is. Hogy az aksi bírja-e a 15-30 perces ventilátor-járatást, az ugye autó és akkumulátor-függő. Ha tudjuk közben tölteni az akkut, akkor nem kell beindítani az autót, és a klímát sem muszáj bekapcsolni, hiszen az a lényeg, hogy a szellőzőcsatornákat átjárja az ózon, nem pedig, hogy hideg legyen az utastérben.
Ha az összes fenti praktikát bevetjük, jó eséllyel sikerül a mocsok vírusok java részét taccsra tenni. Biztosak ugye sosem lehetünk a dologban, de emiatt ne is aggódjunk, hiszen elég hamar tönkre lehet tenni a sok munkát – elég egy erősebb köhögés vagy tüsszentés, és oda a szép zöld gyep – izé, a vírusmentes utastér. Mert nem lehet elégszer elismételni: zsebkendőbe köhögj, tüsszents!
